“negatív hozzáállás nehezebbé teszi az eredményes munkavégzést” - Múzeumi Kilépő sorozat 2. rész

Számos cégnél a kilépésnél is készül interjú, hogy a szervezet felhasználhassa a távozó munkatárs tapasztalatait a fejlődésre. A "státuszváltás" apropóján a múzeumot elhagyó szakemberekkel készített anonim interjúkat közöljük az Open History blogján, míg a MúzeumOD  blogján a vezető- és szervezetfejlesztési tanulságokat összegezzük. 

Jelen múzeumi kilépőnk egy 25-39 közötti volt múzeumi munkatárs, aki 3 hónapja mondott fel egy 150 főnél több munkatársat számláló szervezetnél, és összesen 5 év munkatapasztalatából 2 kötődik a múzeumi világhoz, ahogy mondja, “a munkámban rejlő sokszínűség keserűséggé változott”.

Motiváció

Ha csak átsiklunk a válaszain, akkor egy dolog rögzülhet bennünk: a múzeumi fizetések alacsonyak, és egy pályakezdő számára nem jelenthetnek biztos megélhetést. Válaszadónk azonban feltárja azt is, hogy milyen tudatosodási folyamaton ment keresztül, amelynek során ő maga fogalmazta meg az alacsony béren túl a kilépés alábbi okait: “A megbecsültség és a munkám elismerésének a hiánya. ... habár végig keményen dolgoztam, napi akár tíz órát, de egyszer egy – általam nem hibaként elkönyvelt – „hibát” vétettem, rögtön megrovásban részesültem, vagy az építő gondolatok, javaslatok figyelmen kívül hagyása mind hozzájárult a döntésem véglegesítésében.”

Árulkodóak ezek a mondatok a hibázással kapcsolatos vezetői hozzáállásról, a munkatársakkal való kommunikációról és a javaslatokkal kapcsolatos visszajelzésekről. 

Válaszadónk arról is beszámol, hogy a felmondással kapcsolatos döntésének meghozatalát összesen hat hónapig fontolgatta. Állítása szerint a jogviszonyváltás nem befolyásolta a döntését, és az is egyértelmű, hogy ha befolyásolta volna is, nem a pozitív irányba: “a váltással járó bizonytalanságok… tudat alatt a távozás felé döntötte azt a bizonyos mérleget”

Vezetővel kapcsolatos tapasztalat

Válaszadónk előrelépésnek tekintett arra, hogy múzeumban dolgozzon, egyetem óta vágyott rá, szerette a “pörgést”, ahogy ő fogalmaz. Amikor belépett, az élet egy olyan vezetővel hozta feltehetően össze, aki kevéssé demokratikus és kevéssé empatikus, nem értékeli eléggé a munkatársak erősségeit és különbözőségeit, inkább a gyengeségeket emeli ki, és ezáltal elbizonytalanítóan hat rájuk, és bezárkózást generál.

A fotó az ARC plakátkiállításon készült 2020 őszén.

Korábbi vezetője hatalmi pozícióból, nem egyenrangú módon közelített a munkatársak felé, feltehetően egymás ellen hangolva őket - a bizalmatlanság, a rossz munkahelyi közérzet melegágyát hozva így létre, és összességében a válaszadó szavaival levezetve mindez azt hozta, hogy “negatív hozzáállás nehezebbé teszi az eredményes munkavégzést”. Összefoglalható mindez úgy, hogy a vezető hallgassa meg a munkatársakat, álljon ki értük, tekintse őket egyenrangúként, és kutassa a tehetségeik megfelelő alkalmazhatóságát a szervezetben, hiszen ezzel lehetne inspirálni őket. Azt is mondhatnánk, hogy az autokratikus vezetés ma már nem menő a válaszadónk szerint.

Válaszadónk érettsége megnyilvánul abban, hogy a számára kellemetlen élményeket képes volt integrálni, és a múzeumi világba vágyóknak objektív mankót adni: “Csak a saját tapasztalatai alapján döntheti majd el, elégedett, boldog-e ebben a munkahelyzetben. … Sokszínűség; tapasztalatszerzés; történészekkel, muzeológusokkal való együttműködés; rengeteg túlóra; inspiráló közeg és sok új barátság. Aki ezt keresi egy munkahelyben, és képes a kompromisszumra, annak bátran ajánlom.”

Mi vonzó egy fiatal múzeumi munkatársnak válaszadónk szavai alapján?

Mindez együtt:

• sokszínű munkavégzés
• tapasztalatszerzés és fejlődés egy szakterületen
• széleskörű kapcsolati háló kialakítása szakmabeliekkel
• inspiráció
• kreativitás és bátorság az ötletek felvállására
• támogató munkahelyi légkör
• egyenrangúság
• eredményesség, hatékonyság
• elismerés

Hosszúnak tűnhet ez a lista, azonban egyértelműen látszik, hogy a felsoroltak nem az autokratikus vezetés jellemzői. Bátran lehet tehát az a konklúziónk, hogy “lehetővé tevő vezetőkre” van szükség, azaz vezetői attitűdváltozásért kiált a szakma, ha jelen válaszadónk a hangja.

Te is kiléptél a múzeumból, vagy ismersz olyat, aki nemrég hagyta ott múzeumi munkahelyét?

Válaszolj Te is a kérdésekre ezen az űrlapon keresztül!