MúzeumOD BLOG

Ha feltennénk azt a kérdést, hogy kik a múzeum működésének legfőbb szereplői,  sokan elsőre három csoportot sorolnának fel: látogatók, munkatársak, fenntartó. Őket említjük a legtöbbször, de még róluk is hiányosak az információink. A múzeumi terület egyáltalán nem csak három szereplőről szól, ennél szerencsére sokkal több partner dolgozik vagy dolgozhatna együtt. Nagyon gyakran halljuk, hogy mennyire erőforráshiányosak a múzeumok. Mivel ez kétségkívül így van, elengedhetetlen a nyitás többféle érintett csoport felé, egyfajta differenciált gondolkodás kialakítása a különböző partnerekkel való együttműködésben. Azzal, hogy egy intézmény végiggondolja, hogy milyen lehetőségei vannak az érintetti hálózatának építésével kapcsolatosan, lehetőségeket fedez fel , esélyt kap arra, hogy megvalósíthassa projektjeit, terveit, stratégiáját. A gondolkozás fókuszába ugyanis az kerül, hogy közösen hogyan tud a múzeum, és végső soron a múzeum és környezet  többé válni. Ezzel az eszközzel az in...

Egy éve annak, hogy tavaly november 1-től minden múzeumi munkatárs közalkalmazottból munkavállalóvá avanzsált. Ebből az alkalomból többen felálltak, ebből az alkalomból készült tavaly a Múzeumi Kilépő sorozat. Nézzük meg, hogy mik a fő tanulságok az azóta publikált szektorbeli felmérések összevetéséből.  A Magyar Természettudományi Múzeumban augusztus 24-én tartott előadásomon a HR jelentőségéről beszéltem ( erről itt írtam ), és három témát jártam körül, miután a konferencián Kassai Hajnal főosztályvezető asszony részéről is elhangzott, hogy " rendkívüli az emberi erőforrás hiány ". Arra is van adatunk, hogy a kilépők kétharmada a 45 évnél fiatalabbak köréből kerül ki, és hogy a 20-35 éves korosztály belépési aránya pusztán 4%-kal nagyobb mint kilépési aránya, azaz a szakma nem tud igazán megújulni. Ebben az írásban, ahogy az előadásomban is három felmérés tanulságait állítom párhuzamba, hogy a múzeumi vezetők számára is használható üzenetté váljanak, ha szeretnék munkatársa...

Ezúttal egy igazán fiatal, 26 éves, Y generációs ex-munkatárs részletesen kifejtett gondolatait publikáljuk . Mindenképpen fontos kiemelni azt a nyitottságot és részletességet, amivel ír. Ezzel különösen nagy ajándékot ad nekünk, hiszen bepillantást enged abba, hogy mi zajlik egy mai fiatal fejében, hogyan hoz döntést, mit vár a múzeumtól, és mire érzékeny a felszín alatt . 4 hónap őrlődés - prok és kontrák Megtudjuk, hogy felmondását hosszú fontolgatás után adta be, ahogy írja “ négy hónapig őrlődtem reggeltől estig ”. Ez az eset 9 hónappal ezelőtt történt, egy 150 főnél nagyobb szervezetben, így döntését a jogviszonyváltás nem befolyásolta. Az azonban egyértelműen kijelenthető, hogy a négy hónap őrlődés tartós stressznek minősül, és ezzel ismét megidézi a kiégés, ez esetben a korai kiégés folyamatát. A leírtakból egy kollegiális konfliktushelyzet is kiolvasható, ami úgy tűnik, elmélyítette ezt a belső válságot. A múzeumi fizetés egy ilyen helyzetben pedig már nem tud korrigálni: “ A...

A ma publikált három válasz között legalább annyi különbözőség van, mint hasonlóság, egy dolog azonban egyértelműen összeköti válaszadóinkat: egy hónappal ezelőtt mondtak fel, azaz egyértelműen a jogviszonyváltási folyamat utolsó etapjában, az ajánlatadási és szerződéskötési szakaszban (merthogy a törvény több, időben is különálló lépésben határozta meg a jogviszonyváltás folyamatát). Ami még közös, hogy mindhárman hamar döntötték el, hogy váltani fognak, a COVID, a home office, majd a jogviszonyváltásba torkolló időszak során érett meg bennük a döntés. Kik mondtak fel a jogviszonyváltás során? Válaszadóinkból kiindulva az X generáció tagjai, a most 40-55 évesek azok, akik legalább egy évtizede dolgoznak múzeumban, illetve az Y generáció tagjai, akik most 25-39 évesek, és közel egy évtizede múzeumban dolgoznak. Annyi bizonyos, hogy a múzeumi világot ismerik, hosszú időt töltöttek el itt alkalmazottként, jellemzően ebben a szférában szerezték első munkatapasztalatukat 150 főnél nagyobb...

A közalkalmazotti törvény változása körüli, sajnálkozáson túlmutató diskurzusokban kivétel nélkül megjelent a változás igénye (csak nem így), az igény a munkahelyi teljesítmény menedzselésére, a munkatársak bevonására, a közös gondolkodásra. Korábban írtam már egy provokatív bejegyzést a munkatársi közösségek témában, ami Vercseg Ilona gondolatával zárult: „ Az a tény, hogy az emberek egymás közelségében élnek, még nem jelenti szükségszerűen azt, hogy közösséget alkotnak – a köztük lévő viszonyok, kapcsolatok és informális hálózataik teszik őket közösséggé...” Most innen folytatom. Ebben a bejegyzésben  összegzem a motiváció, a munkahelyi közösségek, és a munkatársi kívánságok témákban megélt találkozásaimat veletek , ugyanis az elmúlt félévben két nagyobb múzeumi konferencián találkozhattunk akár mi is, személyesen. A karantén pedig remek lehetőséget ad nekem is megállni, és megemészteni, összerendezni a találkozásaink során gyűjtött információt, amit most közkinccsé is...