Számít a küldetés! 1. - A KÜLDETÉSNYILATKOZAT KIALAKÍTÁSA
A múzeumi szférában a saját készítésű megoldások és az "ezt így szoktuk", tehát ezután is jó lesz nézet nagyon erősen jelen van Magyarországon. 2014 óta törekszem arra, hogy a szervezeti tudatosság magasabb szintre lépjen. Akkor szervezetfejlesztő képzésen vettem részt az egyetemen a FLOW csoport sokszor inspiráló, sokszor provokatív előadásai és szemináriumai keretében. Mondhatjuk, hogy a magok termékeny talajra hulltak. Akkor, tízéves múzeumi tapasztalattal fogalmazódott meg bennem, hogy a múzeumi szervezetek nem fognak tudni a szervezeti tudatosság fókuszba helyezése nélkül szintet ugrani, fejlődni.
A MúzeumOD ezen a vonalon, már a fiam születése után jött létre 2019-ben, ahogy kiláttam a GYED-ből. A hívás nem múlt el. 2020 egyik nagy ajándéka volt, amikor rábukkantam Gail Anderson tevékenységére. Katarzis élmény megtudni, hogy más is hisz és munkálkodik hasonló küldetés mentén, hiszen hosszú idő óta éltem meg a meggyőződésemmel kapcsolatban, hogy egyedül vagyok. Tavaly sikerült beszereznem az igencsak borsos árú, akkor a hazai piacon nem kapható 2019-es könyvet, amit Anderson a múzeumi küldetésről írt. Szervezetfejlesztőként, múzeumi stratégiák bábájaként kifejezetten izgatott, hogy mi mindent gyűjtött össze és ad át ezen a bő 180 oldalon, 20 év után újraszerkesztett kiadásban. Mint kiderült, azzal a szándékkal írta meg a könyvet, hogy a küldetésnyilatkozatnak a még sokszor félreértett és alábecsült szerepére és jelentőségére felhívja a figyelmet a múzeumi területen.
A tartalmas olvasmányból fogok szemezgetni érdekes, számomra izgalmas részleteket. Mert végre egy könyv, ami kifejezetten múzeumi szervezetfejlesztésekről szól!
A mai bevezető kérdés ez:
- ha múzeumban dolgozol: most fel tudod-e idézni, hogy mi a múzeumod küldetése? (puskázni nem ér)
- ha nem dolgozol múzeumban: tudsz-e mondani egy olyan magyar múzeumot, amelynek hallottad már a küldetését és most fel tudod idézni? (anélkül, hogy kattintgatnál)
A tippem az, hogy a legtöbben NEM-mel válaszoltok. A hazai környezetben a küldetésmegfogalmazás jellemzően egyszemélyi vagy felsővezetői feladat, és alapvetően formalitásnak tekintik, ha egyáltalán megírják. Azt pedig már egy alkalommal sem láttam, hogy ezt a küldetést széles körben közzé és ismertté tették volna a munkatársak körében, nemhogy a közönségükkel megosztották volna.
A KÜLDETÉSNYILATKOZAT KIALAKÍTÁSÁNAK FOLYAMATA
Anderson azt fejtegeti az egyik fejezetben, hogy milyen fontos a küldetés kialakításának és újragondolásának az időzítése. Ehhez több faktor figyelmes végiggondolását javasolja a vezetői kapacitástól, a finanszírozás helyzetén át a változó külső tényezőkig. A küldetésmegfogalmazás időzítésére a könyvében számos példát is hoz. Vannak, akik szervezeti változások előtt, vannak, akik átszervezést követően tették meg ezt a lépést, vannak, akik "csak" arra használták a küldetésnyilatkozat újrafogalmazásának folyamatát, hogy újragondolják bizonyos kezdeményezéseiket, céljaikat.
6 PRO, 5 KONTRA
Hat olyan helyzetet ír le, amikor meglátása szerint a szervezet "készsége" és elkötelezettsége elég magas a küldetésnyilatkozat átgondolásához, és öt olyan helyzetet, amikor kifejezetten ellenjavalt belekezdeni egy ilyen folyamatba.
Mikor vágjunk bele a küldetésnyilatkozat újragondolásába? Az ideális helyzetek Anderson szerint a következők:
1. Új igazgatót neveznek ki. Ez a pillanat ugyanis mindenkit könnyen összehoz a jövő elképzelésében. Ugyanakkor azt javasolja, hogy a legjobb hat hónapot várni egy ilyen folyamat elindítása előtt, hogy az új igazgatónak legyen ideje megismerkedni a szervezettel, a munkatársakkal, a működési elvekkel.
Erre van már egy szerencsés hazai példa is: 2020 februárjában, az új igazgató kinevezését követő 10. hónapban kezdte meg működését a Budapesti Történeti Múzeumban a Stratégiai Koordinációs Kabinet (BTM SKK) azzal a szándékkal, hogy az intézményi működés értékeit, küldetését és jövőképét, és az ennek megvalósulását támogató, 3 évre szóló stratégiát létrehozza. A folyamatról itt lehet olvasni, az időközben elkészült stratégiát a fenntartó Főváros közgyűlése 2020 végén elfogadta, és szerintem a mai magyar múzeumi szcéna egyik legátgondoltabb stratégiája jött létre, amire külön büszke vagyok, hiszen a folyamatban végigkísértem a BTM SKK-t.
2. Az intézményvezetés együttesen úgy dönt, hogy itt az ideje a küldetés újrafogalmazásának, és elköteleződnek aziránt, hogy részt vesznek egy ilyen folyamatban. Ezt operatív szinten, de a munkatársakkal közösen teszik, hiszen a legfőbb változások a napi működésre is kihathatnak.
3. Az utolsó stratégiai terv időszaka a végéhez közeledik. Ezt hívják újratervezésnek, aminek az előfeltétele a tervezés. De hol vannak a publikusan elérhető, meghatározott időre szóló múzeumi stratégiák Magyarországon?
4. A múzeumi tevékenysége észlelhetően eltér a megfogalmazott küldetésnyilatkozattól. Azaz vélhetően új szintre lépett a működés. Jó ilyenkor szünetet tartani, és megfogalmazni, hogy merre tovább MOST?
5. A küldetésnyilatkozat olyan régi, hogy senki nem ismeri, nem tudja, hol érhető el, vagy nem tudja, hogy mire használható. Az is kétséges, hogy az intézmény hova tart, és ez nagy mértékben befolyásolja a szervezet egészségét és a sikerét.
6. Korai figyelmeztető jelek észlelhetőek, hogy a múzeum bajban van, és új irányt kell találnia, új szerepet, új célokat szükséges azonosítania. Mik lehetnek ezek a jelek: visszaeső látogatottság - nyilván nem a COVID kapcsán, most az online adatok adhatnak képet, visszaeső finanszírozás és bevételek, a közönség számára érthetetlen szerep és brand. Ha a jelenlegi vezető erőskezű és van iránta bizalom, akkor ez egy jó helyzet a küldetésnyilatkozat újrafogalmazásához Anderson szerint. Ellenkező esetben a rossz időzítés kategóriájába esik a példánk.
Mikor NE vágjunk bele a küldetésnyilatkozat újragondolásába? Az ellenjavallatok Anderson szerint a következők:
1. Ha a felsővezetők nem értenek egyet a küldetés újragondolásának szükségességével. Ez a vezető szerepéről, víziójáról, erőskezűségéről is egy üzenet.
2. Finanszírozási és/vagy vezetői krízis esetén ezek az ügyek igényelnek először figyelmet és tisztázást. Ilyenkor a nyomasztó krízishelyzet felszámolása az első.
3. Az intézmény letért az útjáról, ami az alulfinanszírozottság, a közönség részéről az érdeklődés hiánya vagy alacsony elköteleződés jelez. Ahogy Anderson írja, ha süllyed a hajó, előbb a lyukakat szükséges megjavítani, és megvizsgálni, hogy az intézmény még mindig egy működőképes szervezet-e. Ezek a problémák jöhetnek az elégtelen menedzsment, a közönséghez és közösséghez való kapcsolat hiánya, a releváns vízió hiánya vagy a rossz anyagi helyzet felől.
4. Ha külső követelménynek, kényszernek akar a vezetőség megfelelni a küldetésnyilatkozat gyors felülvizsgálatával. Így nincs igazi esélye annak, hogy a múzeum számára iránytűként szolgáló küldetésnyilatkozat jöjjön létre.
5. A múzeumnak átmeneti, megbízott vezetője van. Ekkor a fókusz az új igazgató megtalálásán kell, hogy legyen, aki jó esetben kézbe veszi a küldetés folyamatát.
Izgalmas lehet végiggondolni, hogy melyik magyar múzeum melyik kategóriába esik. Vajon eljött az ideje annak, hogy küldetés megfogalmazásába kezdjünk?
Gail Andersonnal készült a könyvéről egy beszélgetés, ami most elérhető a YouTube-on. Ebben a beszélgetésben mutat Anderson egy diát a jó küldetésmegfogalmazás kritériumairól és arról, ami számára a küldetésmegfogalmazások kapcsán a legtöbbször hibaként felmerül, és hozzáteszem, hogy amit én is a legtöbbször érzékelek itthon: a küldetésnyilatkozat leírja a jelenlegi tevékenységet, működést, nem kapcsolódik a múzeum működési közegéhez és környezetéhez és csak önmagára fókuszál benne a szervezet. Ez így egyáltalán nem inspiráló.
ÉS AZ ÉN KÜLDETÉSEM?
A MúzeumOD - a kulturális szervezetek lehetőségeinek kibontakoztatásáért jött létre. A küldetésünk pedig így fogalmazható meg:
Partneri, felkészült és hiteles kísérője vagyok vezetőknek, csapatoknak és szervezeteknek a változás útján. Küldetésem, hogy hatékonyságra és együttműködésre épülő szervezeti kultúrák megszületését támogassam. A múzeum így aktív szervezetté válik, ahol jó dolgozni!
Ha úgy érzed, hogy te is dolgoznál a küldetésmegfogalmazáson, akkor keress bátran!
Miért válassz engem?- Vezetői tapasztalat 10+év
- Tréneri tapasztalat 10+év
- Kiválasztási tapasztalat 300+fő
- Nemzetközi akkreditáció - ACC coach cím, ICF (Nemzetközi Coaching Szövetség) tagság
- Mentálhigiénés és szervezetfejlesztő szakember, valamint coach és képződő team coach vagyok
- Szupervízióban gondoskodom szakmai mentálhigiénémről
- Folyamatosan képzem magam
Készséggel és nagy örömmel támogatom a szervezetedet. Itt érsz el: izabella.csordas@muzeumod.hu
Bővebb infó: www.muzeumod.hu
Megjegyzések
Megjegyzés küldése