A megfelelés kényszere - Kiknek és milyen módon kell megfelelnünk? - az érintetti mátrixról 3.

A cikksorozatunk középpontjában az a kérdés áll, hogy kinek az ügye a múzeum ügye, hogyan azonosítsuk a szereplőket és milyen feladatunk van velük. Előző cikkünkben bemutattuk a mátrix első kvadránsát, az alacsony érdekeltséggel és alacsony hatalommal rendelkező érintettek körét.

Most egy újabb kvadránst, az alacsony érdekeltséggel és magas hatalommal rendelkezők körét ismertetjük a teljesség igénye nélkül, de a legjellemzőbb érintettek említésével.

Ha őszinték vagyunk, ezen csoport tagjaira, vagy intézményünkkel szembeni hozzáállására legtöbbször kifogásként tekintünk. Ezen szereplőkre jellemző, hogy a projektünk vagy a teljes intézmény mindennapi és hosszú távú működése szempontjából is meghatározóak a döntéseik, hiszen működésünk alapjait meghatározó erőforrások vagy azok sorsa felett rendelkeznek. A legjellemzőbb ilyen forrás a pénz, de ide tartozhat például a sajtó ereje is, amely komoly hatással lesz a láthatóságunkra és elismertségünkre.



Az ide tartozó érintettek és a mi működésünk között kevés az átfedés. Számukra a mi küldetésünk és céljaink távol esnek a sajátjuktól. Egyszerűen a működésük központjában számos más feladat és jellemzően más típusú (például pénzügyi vagy politikai) célok vannak. Számos esetben nem egyértelmű számukra, hogy a velünk való együttműködés, közös gondolkodás hogyan is támogathatja saját küldetésük és céljaik megvalósítását vagy kötelező feladataik ellátását. Ezért ennek megismertetése a mi feladatunk.

Mi a következő érintetteket soroljuk az alacsony érdekeltséggel és magas hatalommal rendelkezők kvadránsába:
  • fenntartók (az állami vagy önkormányzati fenntartók), mert ők biztosítják a működésünkhöz szükséges anyagi és egyéb materiális és immateriális feltételeket, de a múzeumok fenntartása számukra csak kötelezően ellátandó feladat. Nincsenek bevonódva, éppen ezért a mindennapi munkánk számukra nem is annyira érdekes, inkább a jóhírük erősítésére használják az intézményeket.
    • Tájékoztassuk a fenntartónkat a vele egyeztetett gyakorisággal és mélységgel a múzeumunkban folyó munkáról. A beszámolóinkat, terveinket úgy fogalmazzuk meg, hogy abban a fenntartó számára fontos értékek is megjelenjenek. Legyen minél egyértelműbb, felmérésekkel, adatokkal alátámasztott, hogy egy-egy fejlesztés vagy beruházás hogyan szolgálja a múzeum és a fenntartó közös érdekeit. A nagy képet mutassuk meg, ne vesszünk el a részletekben. A jövőben kiváló lehetőséget kínál a turisztikai vérkeringésbe való bekapcsolódásra a Veszprém-Balaton Európa Kulturális Fővárosa 2023 projekt. A Magyar Nemzeti Múzeum már az együttműködő partnerek között van.
  • döntéshozók (törvényalkotók, költségvetési tervek, előirányzatok megalkotói), mert a jogszabályi környezet megalkotásával olyan keretet teremtenek, amely meghatározza, hogy milyen irányban képes fejlődni a teljes múzeumi szektor. A múzeumi működési engedélyekben található szakmai besorolás előírja, hogy milyen feladatokat kell ellátnia egy-egy intézménynek, milyen szakembereket kell alkalmaznia, ezzel pedig döntően befolyásolja a lehetséges intézményi működést.
    • Legyünk tisztában az aktuálisan ránk érvényes törvényekkel, jogszabályokkal. Teljesítsük kötelező feladatainkat, releváns adatokat adjunk meg a kötelező éves terv, a beszámoló és a statisztikai adatok jelentésénél, mert a döntéshozatali szinten ezekből az információkból fognak dolgozni és hoznak olyan döntéseket, amelyek visszahatnak ránk. Előfordulhat, hogy ez a hatás hátrányosan érint minket, és korlátozza lehetőségeinket, mint történt ez a Matrica Múzeummal.
  • alkalmi szponzorok, mecénások akik csak egy-egy esemény erejéig támogatják múzeumunkat. Nekik a saját imidzsük építése a fontos, azért lesznek időszakosan az intézményünk támogatói, mert nagyon jól tudnak kapcsolódni az adott üzenethez. Számukra nem a múzeum küldetésének a megvalósítása az elsődlegesen meghatározó, hanem hogy az adott kiállítás vagy program minél több embert elérjen és ezáltal az emberek fejében egy adott vállalatról vagy személyről alkotott kép egyre vonzóbbá váljon.
    • Ha szponzort keresünk, gondoljunk mindig arra, hogy a megállapodásnak mind a két fél számára előnyösnek kell lennie. Nem egyszerűen pénzt vagy más erőforrást kell kérnünk a szponzortól, hanem egy olyan ajánlatot érdemes bemutatnunk, ami az ő számára is annyi előnyt ígér, mint nekünk. Egy-egy program vagy esemény üzenetével kapcsolódhatunk bizonyos szervezetekhez, vállalatokhoz, de a hosszú távú együttműködéshez meg kell találni az azonos pontokat a két fél küldetésében. Ha megnézzük egyes múzeumok szponzorációs ajánlatait, például a washingtoni National Gallery of Arts-ét (itt) vagy a budapesti Szépművészeti Múzeumét (itt), akkor jól látható, hogy az intézmények tulajdonképpen egy imidzstranszfert és munkavállalói élményt tömörítő csomagot állítanak össze a cégek számára. A The Met szponzori listája arról árulkodik, hogy ezt lehet igen széles körben tenni. Az egyesült királyságbeli Museum Association ugyanakkor remekül vázolja a szponzoráció etikai dilemmáit a múzeumok oldaláról, hiszen az intézményeknek is van, még a legszorultabb helyzetben is mérlegelési lehetőségük. Ennek az átgondolásához érdemes ezt a dilemmát elolvasni.
  • sajtó, mert a minket körülvevő hírözönben a média kiemelten fontos szerepet játszik abban, hogy a külvilág mit lát belőlünk, ugyanakkor az adott újságírónak, riportnek csak egy leszünk a sok hír közül. Általában a szenzáció, a tömegeket mozgató kiállítás (például ez), valamilyen kulisszatitok számít, vagy, ha egy műtárgynak lába kélt. A múzeumi szakmai sajtóba könnyű bekerülni, de az országos híradásokba csak egy szűk réteg jut el.
    • Építsünk ki egy olyan sajtós kört, akiket rendszeresen el tudunk érni híreinkkel, eseményeinkkel. Minél több irányból érkezik hozzánk a sajtó, annál szélesebb rétegekhez tudjuk eljuttatni üzenetünket és annál több lehetséges partnerrel (pl. látogatóval, szponzorral stb.) tudunk kapcsolatba kerülni. Ez pedig elvezethet minket újabb értékes együttműködések kiépítéséhez, mint a Rijksmuseumot a repülőtérre, és onnan a bőröndszalagra.


Mi dolgunk van tehát ezzel az érdekelti csoporttal?

Tömören úgy fogalmazhatunk, hogy ez a csoport határozza meg működésünk, terveink megvalósulásának tágabb kontextusát. Mindenképpen fontos velük kalkulálnunk, és a legjobb, amit tehetünk, hogy pontos, rövid tájékoztatást adunk számukra a haladásunkról és arról, ahogy ez számukra érdekes lehet.

Mindenképpen feladatunk, hogy felhívjuk magunkra a figyelmüket, növeljük érintettségüket és érdeklődésüket szervezetünk iránt, ugyanakkor tegyük ezt óvatosan: a túlzásba vitt kommunikáció visszatetsző lehet.

Vegyük elő legjobb empátiánkat, legkreatívabb hozzáállásunkat, és ezeken a szűrőkön keresztül fogalmazzuk meg azokat a legfőbb információkat működésünkről, amiket nekik hallaniuk kell ahhoz, hogy a bizalom épüljön, és hallaniuk érdemes, hogy az érdekeltségük nőjön.


Te mit tennél hozzá?

Mi az, amit már csináltok?

A következő alkalommal egy újabb kvadránst vizsgálunk meg, hogy egyre teljesebb képet kaphassunk a múzeumok érintettjeiről. Addig is várjuk a saját példáitokat, kérdéseiteket a info@muzeumod.hu vagy agnes@kulturalisertekeles.hu email címekre.

Izabella és Ágnes

Megjegyzések

LEGTÖBBET OLVASOTT

Kinek az ügye a múzeum ügye? - az érintetti mátrixról 1.

Tömegeket vonzó múzeum? De mi dolgunk a tömeggel? - az érintetti mátrixról 2.

Összejövünk - a múzeumi világ szereplői