Hogy találjunk fiatal muzeológusokat? - három felmérés tanulságai - HR 3.

-

A Magyar Természettudományi Múzeumban augusztus 24-én tartott előadásomon a HR jelentőségéről beszéltem (erről itt írtam), és három témát jártam körül, miután a konferencián Kassai Hajnal főosztályvezető asszony részéről is elhangzott, hogy "rendkívüli az emberi erőforrás hiány". Arra is van adatunk, hogy a kilépők kétharmada a 45 évnél fiatalabbak köréből kerül ki, és hogy a 20-35 éves korosztály belépési aránya pusztán 4%-kal nagyobb mint kilépési aránya, azaz a szakma nem tud igazán megújulni. Ugyanígy kezdtem a kilépési motivációkról szóló írásomat, de ezúttal a belépési motivációkról írok három felmérés eredményein keresztül. A három kutatás a bejegyzés végén elérhető. 

TANULSÁG 1. - a múzeum presztízsét építeni szükséges

A konferencia hallgatóságát megkérdeztem arról, hogy nekik mi volt az elsődleges motivációjuk a jelenlegi szervezetüknél való elköteleződésben. Magasan a szakmai munka, kiteljesedés, a szakmai kihívás kapta a legtöbb említést, emellett még szerepelt az értékteremtés lehetősége, a kreatív, inspiráló munka, a kollegiális közeg, a társadalmi stabilitás is, de megjelent a kényszer, a munkanélküliség is. A Múzeumi Kilépő tavalyi felmérésének a kezdeti motivációra vonatkozó kérdésében szintén kirajzolódik egy álomszerű világ (ld. alábbi ábra), ahogy az egyik kitöltő megfogalmazta: "Varázslatos világnak tartottam, ahol dolgozhatok egy jó ügyért..” 

Mindezek alapján kijelenthető, hogy a múzeum továbbra is egy ügy, egy jó ügy az itt dolgozók számára, és erre lehet és érdemes építeni.

Nem véletlenül került elő a Múzeumok Ma 2020 kutatás során olyan sokszor a múzeumi presztízs kérdése. Fontosnak tartom hangsúlyozni, hogy a múzeum presztízsének alakulása minden múzeumi munkatárs, minden múzeumi középvezető és felsővezető közös felelőssége, mindannyian képesek tenni érte (ahogy ellene is).

A fiatalok körében végzett felmérés szerint az elhelyezkedésnél kiemelt szempont a szervezet és a pozíció megbecsültsége. Ugyanakkor összesen "csak" 49 szervezetet nevesítenek mint lehetséges jövőbeli munkahelyet, ebből 7 vidéki szervezet és 5 külföldi szervezet, 75%-ban budapesti múzeumokat említenek. Ebből is jól látszik, hogy kevés múzeum ismert elég jól munkahelyként a potenciális munkavállalói körben, és ez a vidéki szervezetek esetében még kedvezőtlenebb. Szerintem itt még bőven van mit tenni. Dehát mivel is menne oda egy múzeum egy állásbörzére, ha se HR-s, se végiggondolt utánpótlásnevelési terv nincs a háznál. Érdemes visszalapozni erre a bejegyzésre.

TANULSÁG 2. - gondolkodjunk tágabb perspektívában a fiatalokról: ismerkedjünk meg velük az alkalmazás előtt és kínáljunk előrelépési lehetőségeket!

A fiatal pályakezdők körében végzett felmérés szerint a közszférában, kulturális területen, 2021-ben vagy a következő években elhelyezkedni kívánó 48 válaszadónktól kapott információk alapján a fizetést is megelőzik az előrelépési és fejlődési lehetőségek. Nem mellékes, hogy a Z-generációs pályakezdők körében kiemelkedik az önmegvalósítás igénye, és rutinosan önkénteskednek. Ilyen ziccert kár volna kihagyni, főleg idén, az Önkéntesség Magyarországi Évében (az Önkéntes Központ Alapítvánnyal november 18-19-én tartunk önkéntes menedzsment képzést). Az önkénteskedés mellett gyakornoki program kialakítása is nyújthat remek lehetőséget az energikus fiatalok behálózásához.


TANULSÁG 3. - átgondolt bérstruktúrára van szükség!

A felmérés alapján konkrét fizetési igényt is tudunk mondani: a nettó fizetés alsó határát illetően a válaszok átlaga 203.100 Ft, míg a kulturális területen közszférában elhelyezkedni kívánók esetében az átlag 196.700 Ft. Azaz a múzeumi pályára készülők körében a fizetési igény alacsonyabb. Ezt fontos tudni, ám nem érdemes túl sokat remélni ettől a különbségtől, hacsak nincs tervünk a rövidtávú béremelésre, ugyanis a felmérésből az is kiderül, hogy 3-5 éven belül, a családi helyzet alakulásával a fizetés mértéke feltehetően nagyobb szerepet játszik majd a pályán maradásban.

Ezeket az adatokat érdemes összevetnünk a régvolt közalkalmazotti bértábla legfelső kategóriájával, J17-es kategóriában bruttó 321.746 Ft (213.961 Ft nettó) bérről beszélhettünk. A KSH adatok szerint 2021. márciusában a legalább öt fős vállalkozások, költségvetési intézmények és nonprofit szervezetek esetében a teljes munkaidőben alkalmazásban állók bruttó átlagkeresete 435.166 Ft, (nettó 289.386 Ft), miközben Magyarországon a jelenlegi minimálbér 167.400 Ft. 

Az is tudható különféle generációs kutatásokból, hogy a Z-generációnak kiemelten fontos a fizetés mértéke.

Egy szó mint száz, ismét visszakanyarodunk a bérhez, de hadd tegyem rendszerbe a bérkérdést:

  • szükséges egy benchmarking, ami által a vezetőnek rálátása lesz a hasonló munkakörökben más szervezeteknél elérhető bérekre
  • szükséges egy átlátható bérstruktúra (olyan csodás a UK-ben készült Salary Guidleines anyag!), amelyben a fizetési sávok/kategóriák közötti váltás feltételei rögzítettek, az előrelépés időtávja tervezhető és kielégítő választ nyújt az élethelyzet alakulására
  • ahol a bér alakulása az elvárt teljesítményhez, és ezáltal a szervezeti működés hatékonyságához is kapcsolódik
  • nem utolsó sorban pedig tekintsük át mindazon egyéb béren kívüli lehetőségeket, amelyek exkluzívak a szervezetünkben - a mindennapos kiállításnézés, a home office rugalmassága, a cafeteria - nézzünk magunkra friss szemmel: számtalan kreatív lehetőség van
TANULSÁG 4. - építsünk a fiatalokat befogadó, jól hasznosító rendszereket!

HR-s alapkérdés, hogy hogyan választjuk ki, szocializáljuk, majd fejlesztjük az újonnan érkezőket. A mai múzeumi gyakorlatban ezekre leginkább esetleges megoldások vannak, mint jól átgondolt, a lépéseket előre leíró kiválasztási, onboarding és képzési programok. 

Az onboarding erénye, ha ahelyett, hogy egy halom szabályzattal és szabállyal árasztja el a fiatalokat, pontosan követhető lépéssor mentén vezeti be az újoncot a szervezetbe. Nem mellékes, hogy mit és kitől hall az újonc, milyen mintákat lát (és ezek összhangban vannak-e a hirdetett elvekkel). Ekkor úgy viselkedik a bármilyenkorú új belépő, mint egy szivacs, ami itt megérkezik információként, azt később nehéz felülírni, és jegyezzük meg, hogy a kommunikáció nagyobb része nem szavak által érkezik.


Ha támogatást szeretnél a fiatalok elérésében, kiválasztásában, a szervezetbe való bevezetésében és a bérstruktúra átgondolásában, fordulj hozzám bizalommal: info@muzeumod.hu

A hivatkozott kutatások publikációi és eredményei itt érhetőek el:

Megjegyzések

Megjegyzés küldése

LEGTÖBBET OLVASOTT

Párbeszédben - Van-e és mi az értelme ennek a sorozatnak?

-
Kép
Párbeszédben - a múzeumi világ szereplői címmel indítottunk öt alkalmas, ingyenes műhelybeszélgetés-sorozatot 2022. október 4-én NKA-támogatással, az MLA (Múzeumok és Látogatók Alapítvány) szervezésében, az MKVM (Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum) együttműködésével. A sorozat január 10-én folytatódik. De lássuk csak: milyenek voltak az eddigi alkalmak? A sorozat keretében ez évben három alkalommal három különböző témát jártunk körbe és sokféle tapasztalatra tettünk szert Mácsai Ágnessel (Kulturális értékelés). Ebben a bejegyzésben összegezzük a legfőbb szervezési és emberi tapasztalatokat. Egy következő bejegyzést szánunk az eddigi beszélgetések tartalmi összegzésének. Szándékunk az, hogy a találkozások során kimondott gondolatokat és megélt élményeket mindazokkal megosszuk, akik nem voltak jelen, de érdeklődnek, érintettek vagy csak távolról figyelik a múzeumok sorsának alakulását.   Összegzésünket rendhagyó módon a szervezői élményekkel kezdjük, mert szeretnénk azt a tran
További információk

Párbeszédben - Miről szól ez a sorozat?

-
Kép
Párbeszédben - a múzeumi világ szereplői címmel indítottunk öt alkalmas, ingyenes műhelybeszélgetés-sorozatot 2022. október 4-én NKA-támogatással, az MLA (Múzeumok és Látogatók Alapítvány) szervezésében, az MKVM (Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum) együttműködésével. A sorozat január 11-én folytatódik. De lássuk csak miről is volt eddig szó? A sorozat keretében eddig három alkalommal három különböző témát jártunk körbe és sokféle tapasztalatra tettünk szert Mácsai Ágnessel (Kulturális értékelés). Az előző bejegyzésben összegeztük a legfőbb szervezési és emberi tapasztalatokat. Most az eddigi beszélgetések tartalmáról számolunk be. Szándékunk az, hogy a találkozások során kimondott gondolatokat és megélt élményeket mindazokkal megosszuk, akik nem voltak jelen, de érdeklődnek, érintettek vagy csak távolról figyelik a múzeumok sorsának alakulását. 2022. október 4-én a szakmai beszélgetés felvezetéseként a programot a múzeumi szerep jól működtetése kapcsán egy Mérés témájú work
További információk

“a rendszer csak kihasználja és bedarálja” - Múzeumi Kilépő sorozat 11. rész

-
Kép
Ezúttal három olyan munkatárs válaszait publikáltuk, akik 3-7 éve dolgoznak múzeumban, legalább 10 éves munkatapasztalattal bírnak, azaz hozzávetőleg 33-45 év közöttiek, és mindhárman 31-70 fős múzeumi szervezetben mondtak fel. Ketten most, a jogviszonyváltás kapcsán, egyikük két évvel ezelőtt. Azaz így néz ki a helyzet, ha csak az első adatsorokat olvassuk el. A kilépés fő oka kapcsán leírtakból azonban kiderül, hogy ketten, akiket a szakmaiság vonzott a múzeumba, saját felmondásukról írnak, a harmadik válaszadó azonban nem a saját története miatt ragadott klaviatúrát, hanem öt másik kollegája történetét osztotta meg velünk, akik bevallása szerint hiányoznak, hiányozni fognak neki.  Vezetői szerep Rögtön szembetűnik, hogy mi történik itt: a saját történetek megosztása segítheti a válaszadót a kilépés, a körülmények, a változás feldolgozásában, míg mások történetének munkatársként kísérése szintén veszteség-feldolgozásért kiált! Vajon a munkahelyi vezető milyen teret biztosít ehhez? V
További információk

A múzeumi kilépések fő okai – Múzeumi Kilépő elemzés részlet

-
Kép
MI A MÚZEUMI KILÉPŐ? A Múzeumi Kilépő egy anonim, bárki által hozzáférhető és 2021. november 2-től kitölthető kérdőív. Célcsoportja a múzeumi állásból felmondó munkatársak. A Múzeumi Kilépő célja, hogy betöltse az EXIT interjú szerepét, amit a versenyszférában számos szervezet arra használ, hogy a távozó munkatársak tapasztalataihoz hozzájusson, és amennyiben releváns, alkalmazza azt a munkaerő-megtartás növelése érdekében. A Múzeumi Kilépő ötlete a 2020-as múzeumi jogviszonyváltást kimondó törvény  megjelenését követően született Bayer Árpádban (Open History), majd közös projektként dolgoztunk rajta: a kapott válaszokat az Open History blogján tettük közzé 2020 novembere és 2021 januárja között, közöltünk az egyes válaszokra vonatkozóan szervezetfejlesztési reflexiókat itt, a MúzeumOD blogon, majd 2021 januárjában és februárjában dolgoztunk az elemzés elkészítésével, amelynek az összegzése az alábbiak olvasható. A teljes elemzést a MúzeumOD hírlevélre történő feliratkozást követően
További információk